Iskolánk Krónikája

CRONICA ŞCOLII - ISKOLÁNK KRÓNIKÁJA     Non scholae, sed vitae discimus.

                                                                                                  /SENECA/

                              

SÂNCRAIU

KALOTASZENTKIRÁLY – ZENTELKE2003    

 



 



Iskola a megmaradásért

   

Valamikor a XVII. század kezdetén, a honfoglaló magyarokkal érkező Ond törzsből származtatott Kalota nemzetség kési utódai úgy döntöttek, iskolát alapítanak Kalotaszentkirály-Zen-telkén, és tanítót alkalmazva megteremtik a művelődés lehetőségét a közösség felnövekvő nemzedékei számára. Nem tudhatjuk, milyen megfontolások vezérelték őseinket, de ma már tényként állítható, sorsdöntő határozatot hoztak. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy egy közösség képes legyen átvészelni megannyi megpróbáltatást kiművelt fők hiányában, erős hit, közösségi akarat és tudat nélkül. Bár tatár, török és román csapatok többször is pusztítottak e vidéken felperzselve, az utolsó házig lerombolva a falut, az főnixmadárként poraiból mindig újraéledt, mert a legnehezebb időkben is akadtak emberek, kik rendelkeztek a szükséges intelligenciával, kikben megvolt az akarat és az elhívatottság az embert próbáló feladatok elvégzésére.

Az itt élő emberek zsigereikben érzik a Wass Albert által megfogalmazott gondolatok igazságtartalmát: „Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésben hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát.”

Szívós, kitartó munkával épül és fejlődik tovább a település, féltett kincsként ápolva az ősöktől örökölt hagyományait, népszokásait. E munkában mindig is meghatározó szerep hárult az iskolára, annál is inkább, mert itt, a kalotaszegi magyar nyelvterület délnyugati peremén, végvári szerepre ítéltetett. Ez fokozott felelősséget ró az itt hivatást teljesítő pedagógusokra, kiktől a közösség minden időben elvárta, hogy hivatástudatuk magaslatán állva, színvonalas oktatásban és a hagyományokhoz méltó neveltetésben részesítsék gyermekeiket.

Az, hogy a Kalotaszentkirályi Iskola az elmúlt évtized alatt kollégiumi rendszerben működő, magyar anyanyelvű oktatást biztosító iskolaközponttá fejlődött, Kalotaszeg egyik legfontosabb és egyben egyik legrangosabb oktatási intézményévé tette.

Iskolánk krónikája először is maradandó emlékoszlopot szeretne állítani a három és fél évszázadnyi múltnak, másodszor azt is szeretné bemutatni, hogyan próbálunk megfelelni mi, a jelen pedagógusai, közösségünk elvárásainak, az új évezred kihívásainak, hittel szolgálva itt a Kalota partján az ifjú nemzedék itthonmaradását, nemzeti közösségünk saját szülőföldjén való boldogulását, a magyar kulturális és nemzeti integrációt. Egyszóval, megmaradásunkat!

 

 

 

 

 

Kalotaszentkirály-Zentelkén,

2003 augusztusában

Lakatos András igazgató

 

 

 


 

Múltunk

            A kalotaszentkirályi iskola több évszázados múltra tekint vissza. A református iskola létezéséről már a XVII. század közepéről vannak adatok. Első tanítóját, Berkeszi Mártont már 1653-ban említik a források. Tanítói a Kolozsvári Református Kollégiumból kerültek ki, egy kivételével, aki a Nagyenyedi Kollégium diákja volt. 1741-ig Zentelkének és Szentkirálynak külön iskolamestere volt. Ebben az évben Szilágyi Mihály mint kalotaszentkirályi tanító hűségesküt tett Mária Teréziának, ugyanis az ő idejében egyesült a két rektória.

            A tanítás iskolaházakban történt, és a tanító jövedelemmel rendelkezett. Az iskolákat az iskolamesterek vezették, akikről Apáczai Csere János így ír: „ lehet látni egész falvakat amelyek szeme, füle, nyelve egyedül az iskolamester” .

            A tanítókat Szent György-napkor alkalmazták, legfeljebb három évre. Az évenkénti vizitációk döntötték el, hogy marad-e vagy nem, megkérdezve az egyházközösség tagjait.

            A tanító egy személyben kántor, jegyző és a temetéseken énekel és harangoz. Néha a jövedelem pótlásáért más mesterségeket is űz, mint például: fuvarozó, italmérő stb., azonban ez elvonja az iskolai munkától.

A tanító jövedelméről az első szentkirályi díjlevelet 1754-ből ismerjük, eszerint a rektor fizetése a következő volt: „Aki a papnak kalongyával nem fizet, egy véka búzát, négy véka zabot, két polturát (ad), a harangozásért főzésért is annyit. Amely fát a papnak visznek, annak harmada a mesteré. Temetésért, ha prédikáció alatt énekel négy poltura. Ha pediglen prédikáció nem lészen nyolc polturát.” A későbbi feljegyzések szerint a tanító terményben (búza, zab) és bizonyos pénzösszegben kapja fizetését, emellett szántót, kaszálót használ. Egy 1797-es feljegyzés szerint a kalotaszentkirályi rektor jövedelme a bánffyhunyadi, gyalui, kolozsi tanítók járandósága mellett a legjobb az egyházmegyében.

 A XVIII. században önálló foglalkozássá válik a tanítás, és letelepedett családos  tanítók veszik át az oktatást. Kalotaszentkirályon Szőnyi József (1774 – 1822) idejében állandósul az iskolatanítói állás. Falunk tanítóiról írt jegyzőkönyvek szerint „a tanító szolgálata kedves”. Az 1791-es vizitáció megdicséri a tanítót „ Az oskolája szép és számos jót tanít, mindenek kedvelik és szolgálatjával elégedettek” (FőkonzLvt.208/1791).

Az iskola épületéről Sebestyén Kálmán A Kolozs-Kalotai Református Egyházmegye népoktatásának adattára – című munkájában a következőket olvashatjuk: „Az 1754-es egyházi összeírás adatokat szolgáltat az iskolamesteri telekről: Melyen actu oskolamestere lakik vagyon délről a református templom kőkerítése, északról egy kis sikátor, melyet tekintetes Zámbó László uram pretendál a mellette lévő örökséghez. Keletről az utca, nyugatról a pusztaság vicinusi. Regális mensula szerint széle 5 hossza 20 öl. A vizitációs jegyzőkönyvek az iskola épületéről a következőket írták: 1822-ben a Classis meglehetős, 1825-ben, alávaló állapotban, 1851-ben oskola nincs, a rabló csorda az egész Szentkirály elégetvén, 1870-ben a tanterem az iskolakötelesek felét alig képes befogadni”

A kalotaszentkirályi rektória „academica promotio” volt, ami azt jelentette, hogy az itt végzett diákok külföldön folytathatták tanulmányaikat. „A külföldi akadémiákra igyekvő diák-tanítók fizetéséhez a helybeli birtokos Bánffy család kegyúri adománnyal járult hozzá.”

            A XVIII. század második felében és a XIX. század elején a Kolozsvári Református Kollégiumban Kalotaszegről Kalotaszentkirályról tanultak legtöbben, összesen 34-en, szemben Bánffyhunyaddal (amely a vidék központjának számított), ahonnan 21-en tanultak Kolozsváron.

            A kalotaszentkiályi iskola a vizitációs jegyzőkönyvek tanúsága szerint a következő gyermeklétszámmal működött: 1813-ban 91 tanuló, majd a létszám egyre növekedett és 1870-ben elérte a 176-ot.

            Az iskoláról feljegyezték, hogy „téli iskola” volt. Tantárgyaik: „olvasás, írás, éneklés, vallás, számok” (1822), később, 1860-ban pedig „olvasás, írás, vallás, számvetés, földrajz, természetrajz”. Kalotaszentkirályon ismerték a Lancaster oktatási módszert, ez korszerűbb volt a silabizáló, betűztető módszernél. A tanító hangoztató módszerrel tanított. Tanszerként „fekete táblát, olvasó táblát és földabroszt használtak.” A tanítást követő vizsga, az examen Szent György-napkor volt, amikor 75 tanuló adott számot tudásáról és „négy jól vizsgázott tanuló megjutalmaztatott a Kis Geográfiával.”

            Állami iskola az 1875-76-os tanévben indult mint népiskola, ahol magyar, román és zsidó gyerekek egyaránt tanulhattak, szemben az egyházi iskolával, ahova csak református gyerekek járhattak. A kalotaszentkirályi állami elemi iskola négy tanteremmel, igazgatói és tanítói lakással rendelkezett. A tanulók száma ebben az időben 287-re emelkedett. Az állami iskola első igazgatója 1876-80 között Bihary István vezértanító, 1880-99 között Czucza János vezértanító igazgató, kiről Dr. Jankó János etnográfus így ír a Kalotaszeg magyar népe című könyv hatodik fejezetében:„…a szorgos munka lelkiismeretes megosztásában tanúsított hűséges és kitartó buzgalmáért a legkitűnőbb bizonyítványt állíthatom ki”.

Unokája, Czucza István így ír elődjéről: „Czucza János egész munkásságát végigkíséri az a törekvés, hogy tanulmányozza, feltárja Kalotaszeg hagyományait, értékeit, felkutatlan néprajzi kincseit. Tanítói pályáját 1879-ben kezdte Kalotaszentkirályon, majd később Bánffyhunyadon folytatta 1913-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezt az egész időszakot sokoldalú tevékenység jellemzi, amelyben szervesen összefonódott az oktatói-nevelői munka, a kalotaszegi nyelvjárás kutatásával, hagyomány-gyűjtéssel, a néprajzi kutatással. Úttörő vállalkozását bizonyítja, hogy rajzolva tanított, felnőttek oktatásával foglalkozott, tanítványait a hathatós természet- és környezetvédelemre nevelte. A hagyomány szerint a szentkirályi többholdas iskolakertet nagyobb tanítványaival „tündérkertté” varázsolta. Azt vallotta, hogy a természet- és a környezetvédelem javulását csakis az egész társadalom szemléletének a megváltoztatása hozhatja meg, ez pedig már a gyerekneveléssel kezdődik. Munkásságát az a ma is időszerű elv vezérelte, hogy a nevelési folyamatnak nem egyszerűen valamiféle verbális ráhatásban kell érvényesülnie, hanem a növendékek, önkéntes és cselekvő részvételének formájában.

            Tapasztalatból tudta és többször is megírta, hogy a fiatalok számára szinte életszükséglet, hogy bizonyítsák önmaguk és mások előtt képesek komoly feladatok megoldására.” 

(Kalotaszeg folyóirat, új sorozat, II. évfolyam 10. szám/1991 május 15-31)

Az új évszázadban az igazgatói széken következnek: Vincze Ferenc, majd Kutas Károly. Ebben az időszakban még párhuzamosan működik az egyházi és világi iskola 1925-ig. Ettől kezdődően az állami iskola az egyedüli oktatási intézmény, mely magyar és román tagozattal működik egészen a harmincas évek elejéig, mikor a magyar tagozatot önkényesen betiltották. 1940-től újraindul a magyar tagozat, Hegyely Aladár, Gergely János, Dénes Szilárd, majd Kiss Zoltán az igazgató.

Az 1950-es évektől itt folytatták tanulmányaikat a környékbeli falvak felső tagozatos gyermekei is, minek köszönhetően 30 fölötti létszámmal működő párhuzamos osztályok is voltak. A szomszédos települések tanulói a Demeter Tibor igazgató irányítása alatt levő bentlakásban tartózkodtak, mely az iskolától kissé távol, a mai malom területén működött. A hatvanas évek elején új épülettel bővítik az iskolát és beindítják a román gimnáziumi (V-VIII osztály) tagozatot.

 1974-től az iskola vezetését Bara Titu-Ionel történelem szakos tanár veszi át egészen 1980-ig, mikor az iskolai bentlakást felszámolják.

A kommunista diktatúra utolsó, legkeményebb évtizedében (1980-1990) az iskola irányítását az a Lovász István végezte, aki matematika-fizika szakos tanárként pályakezdéstől (1963), egészen a nyugdíjazásáig, 37 éven keresztül szolgálta az iskolát.

 

 


 

 

Jelenünk

1990-ben, a diktatúrát követő első és egyben mind a mai napig egyetlen, autonóm módon megszervezett igazgatóválasztást követően az iskola közössége Lakatos András fizika-kémia szakos tanárt választotta meg igazgatónak, aki tekintettel a népességi arányszámok kedvezőtlen alakulására az anyanyelvű oktatás lehetőségének biztosítása érdekében kezdeményezte a bentlakás újraindítását és egy iskolabusz beszerzését.

 Az 1990-1991-es tanév kezdetén önerőből kezdték működtetni a bentlakást, ezúttal az iskolához közel eső épületben, befogadva a zsoboki, sztánai gyerekeket. Az évek során a tantestület valamint a kisegítő személyzet áldozatos munkájának köszönhetően az iskola fokozatosan szórvány-iskolaközponttá fejlődött, kollégiumi rendszerben működve a környékbeli, de a távolabbi falvak gyermekei számára teremti meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét. Több mint tíz kalotaszegi helység: Magyarókereke, Magyarvalkó, Magyargyerőmonostor, Kalotadámos, Jákótelke, Jegenye, Sztána, Marótlaka, Malomszeg, Kiskalota, Kalotabökény, Viság, gyermekei járnak ide. A távolabbi települések gyerekei hét közben a szépen berendezett, fürdővel ellátott bentlakásban vannak, hétvégeken pedig az iskolabusz viszi haza őket. A községközponthoz tartozó falavak (Damos, Jákótelke és Magyarókereke) tanulói, a bánffyhunyadi líceumba iratkozott diákok és a bánffyhunyadi illetőségű tanárok naponta ingáznak az iskolabusszal. Az első buszt, egy 21 személyes Robur márkájú mini-buszt, 1993 áprilisában, Závody Albin és herceg Odescálchi Pál hathatós közbenjárására az angliai Transylvania Direct segélyszervezet adományozta iskolánknak.

            1995-ben  Lakatos András az életbe léptetett Közoktatási Törvény elleni tiltakozásként lemondott, ezt követően a Megyei Tanfelügyelőség Péter István biológia szakos tanárt nevezte ki igazgatónak, aki sokat tett az oktatási körülmények jobbításáért és az iskola fejlődésének fenntartásáért.

            1998 áprilisában ismét Lakatos András lett az iskola igazgatója. Irányítása alatt tovább bővül az intézmény regionális iskola-központ jellege. A színvonalas munka és az elért eredményeknek köszönhetően újabb, önálló iskolával nem rendelkező kalotaszegi falvak - Méra, Vista, Mákó - kerülnek az iskola vonzáskörébe. Többek között ez is indokolta, hogy a régi, benzines üzemeltetésű iskolabuszt 2000 novemberében kicseréljék egy 45 személyes, dieselüzemeltetésű nagybuszra.

            Az iskolabusz beszerzése és működtetése, a bentlakás modernizálása és felszereltségének jobbítása, az évek során tervszerűen kiépítette kapcsolatoknak köszönhetően kapott támogatások, állami költségvetési kiutalások, valamint közösségi összefogás és saját erőforrások felhasználásával történt. Legjelentősebb forrásaink és támogatóink a következők:

·        az állami (központi, megyei és helyi) költségvetésből kiutalt összegek

·        az Illyés Közalapítvány által, a benyújtott pályázatok kedvező elbírálása alapján folyósított összegek

·        külföldi segélyszervezetek (Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Amerikai Koalíció, Stichting Contacten Roemenia-Vianen, Stichting Hulpverlening Broederschap Roemenie) által nyújtott támogatások

·        magyarországi testvértelepülések – Körösladány, Szeghalom - adományai

·        alkalmi adományok a református nőszövetség, a református és katolikus egyház, a helyi és környékbeli vállalkozók, cégek, stb. részéről

·        az oktatási minisztérium és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által kiutalt javak

·        szolgáltatások (kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása bel- és külföldi kiránduló csoportoknak, tanfolyamok szervezése, stb.)

·        bérleti szerződések megkötése

·        mezőgazdasági termelés (iskolánk három hektár területen gazdálkodik, burgonyát, búzát, zöldségféléket termelve)

Így sikerül biztosítani a tanulók számára azt a kedvező bentlakási költségtérítést, mely még elviselhető tehertételt jelent a többnyire igen nehéz anyagi körülmények közt élő kalotaszegi családok számára. A további fejlődés és építkezés csak a már meglévő lehetőségek még hatékonyabb kihasználásával, valamint újabbak felkutatásával és kiaknázásával képzelhető el.

            Iskolánk tanulóinak létszáma általában 160-170 fő, ennek mintegy 50%-át teszik ki a bentlakásos és ingázó gyerekek, minek köszönhetően működhetnek különálló sőt ritkán párhuzamos osztályok is. A tantestület kivétel nélkül szakképzett, többnyire kalotaszentkirályi és bánffyhunyadi illetőségű pedagógusokból áll, többen közülük az iskola hajdani diákjai, akik nem csak hivatástudatból végzik munkájukat, de érzelmileg is erősen kötődnek az iskolához. Mindez stabilitást, folyamatosságot biztosít, ami lényeges előfeltétele a minőségi oktatásnak.

Diákjaink a megszokott tanulói tevékenység mellett számos más, oktatási, nevelési, művelődési vagy kikapcsolódást nyújtó tevékenységen vehetnek részt a tanév során. Íme néhány példa:

·        Az informatika oktatása tíz évvel ezelőtt egy ZX típusú számítógéppel történő barátkozással kezdődött. Jelenleg több számítógép áll rendelkezésünkre, így berendezhettünk egy informatikai kabinetet, ahol diákjaink nem csak a tanítási év folyamán, hanem a szünidőben is bővíthetik számítógépes ismereteiket. Kapcsolatunkat a világhálóra még nem sikerült megoldani, de reményeink szerint ez is rövidesen megvalósul.

·        A sportot kedvelők megtalálhatják helyüket az iskola foci-, atlétika-, kosárlabda- vagy sícsapatában. Annak ellenére, hogy kis iskola vagyunk, tanulóink minden jelentős sportversenyen részt vesznek sok rangos díjat megszerezve. Atlétika- és sícsapatunk megyei, sőt országos döntőkön szerepelt sikerrel, míg focicsapatunk nemzetközi bajnokságon (Lions Kupa Labdarúgó Torna) is megmérettette magát, és mindhárom alkalommal dobogós helyezést ért el (I., II. és III. díj).

·        Annak tudatában, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívása az, képesek leszünk-e egészséges környezetet biztosítani a felnövekvő nemzedéknek, iskolánkban 2002 szeptemberétől hivatalosan is megkezdődött a környezetvédelem tanítása. A diákok érdeklődése és munkája lehetővé tette, hogy 2003 áprilisában, immár második alkalommal szervezhettük meg a Föld-napi ünnepséget. Faültetés, hulladékgyűjtés, rajzverseny és tudományos dolgozatok bemutatása szerepelt a programban. Mindezek lebonyolításában nagy segítségünkre volt a Kolozsvári Környezetvédő Klub (CET-Cluj). Ebben a kis közösségben a gyerekek már kezdik érteni, és reményeink szerint nem is fogják elfelejteni, hogy mit jelent: „a Földet nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”.

·         A vallásos, kulturális és történelmi ünnepek alkalmából előadások és szórakoztató tevékenységek várják az érdeklődőket. Néhány vers és ének, néhány értékes útbaigazítás a szaktanárok részéről, néhány, nem éppen zökkenőmentes próba, és irodalmáraink, dalnokaink egy pillanatra megállítják az időt az iskolában, emlékeztetve az éppen időszerű ünnepre:                 Karácsony, Március 15, Nemzetközi Nőnap, Költészet Napja, Húsvét, Aradi vértanúk, stb. December 6-án a Mikulás szó szerint beköltözik az iskolába, és minden gyereket megajándékoz, ami elsősorban az óvodások és a bentlakó tanulók számára különleges élmény. A februári farsangi bálon számítógépkukacok, kiscsibék és Hófehérkék ropják együtt a táncot a kéményseprőkkel és a boszorkányokkal. Ezen esemény megszervezése az osztályfőnökök illetve a tanítók feladata. A díjak pedig lelkes támogatóink jóvoltából szaporodnak évről évre. A gyermeknapi rendezvényeket komoly közvélemény-kutatás előzi meg. A tanulók véleménye alapján állítjuk össze a gyermeknap programját. Ilyenkor fontos szerep hárul a Tanulók Tanácsára. Ők az összekötők a diáksereg és a tanári gárda közt. Az idén a megszokott aszfaltrajz- és kerékpárverseny mellett ügyességi versenyekre is benevezhettek az érdeklődők. Este pedig együtt bulizhattak diákok és tanárok.

·        A kiszállások sem jelenthetnek gondot iskolánk tanulói számára. Iskolabuszunk évek óta május első szombatján megszokott látvány a körösfői Riszeg-tető lábánál, ahonnan dalnokaink rendszeresen elhozzák a legjobb díjakat. Rendszeresek a kolozsvári színházlátogatások, kirándulások és vendégszereplések.

·        Községünk hagyományőrző néptánccsoportjának tagjai is iskolánk tanulói, akik főként magyarvalkói, szentkirályi és nyárszói táncokat tanulnak. A tánccsoportnak bárki tagja lehet, akár kezdő, akár haladó szinten. Iskolabuszunk rendelkezésére áll tánccsoportunknak is. Szándékaik szerint idén folytatni szeretnék a tavaly elkezdett turnéjukat Kalotaszeg falvaiban.

·        Év vége felé lázban ég az egész iskola. Mindenki az év legnagyobb rendezvényére, a tanévzáróra készül. A tanulmányi díjak kiosztása után minden osztály külön műsorszámmal lepi meg a közönséget. Ilyenkor együtt ünnepel tanuló, tanár, szülő, támogató. A tanévzáró ünnepség a támogatók számára szervezett fogadással ér véget. Ezen olyan személyek vesznek részt, akik szívükön viselik iskolánk sorsát, és támogatják rendezvényeinket.

·        A szünidőben sem áll meg az idő az öreg gesztenyefák árnyékában. Egész nap a sportolni és szórakozni vágyó fiatalok lármájától hangos az iskolaudvar. Péntek délutánonként pedig tanári felügyelet alatt zajlik a táncoktatás és az éjfélig tartó buli. Vasárnaponként érdekes programokkal várjuk az itthon nyaralókat. Iskolánk rendezvényei közül sok már hagyományossá vált, és olyan méreteket öltött, hogy Kalotaszeg más iskoláinak tanulói is érdeklődéssel várják, és szívesen vesznek részt ezeken. 

Immár hagyományossá válik iskolánk legjobb tanulóinak bel- és külföldi táboroztatása, üdültetése (Szováta, Hegyközszentmiklós, Homoród-fürdő, Kalota-havas, Harkány, Csáfordjánosfa, Zánka stb.)

Mindezeknek köszönhetően diákjaink jó, a megyei átlagot meghaladó eredményeket érnek el a kötelező oktatási szintet lezáró képességvizsgákon, és eredményesen szerepelnek a különböző művészeti, sport- és tantárgyversenyeken, később pedig a líceumokban továbbtanulva sikeresen veszik fel a versenyt a városi tanulókkal. Ékes bizonyítéka mindezeknek az a nagyszámú, felsőfokú végzettséget szerzett személy, aki iskolánkat tekinti alma materének, valamint az, hogy egyre inkább kiemelkedő státust jelent kalotaszentkirályi diáknak és pedagógusnak lenni.

 

 


 

Napjaink

 

A 2003-2004-es tanév nagyszabású eseménnyel indul. Iskolánk idén ünnepli a kalotaszentkirályi oktatás első írásos említésének 350. évfordulóját, melyet egyhetes rendezvénysorozattal /szeptember 21-26/ szeretnénk emlékezetessé tenni.            Ennek keretén belül kerül sor az emléktáblák leleplezésére, jelképeink avatására és az iskola névadó ünnepségére.

            Az évforduló alkalmából egy fehér márványtábla kerül elhelyezésre iskolánk bejáratánál, a következő szöveggel:

 

KALOTASZENTKIRÁLY – ZENTELKE

 

1653 – 2003

 

Állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján.

 

Adományozta Lakatos András igazgató

 

           

            Ugyanekkor kerül sor az iskola címerének és zászlójának az avatására, melyekről alkotójuk, Pécsi L. Dániel jelképtervező a következőket írja:

            I.A KALOTASZENTKIRÁLY-ZENTELKEI ADY ENDRE ISKOLA CÍMERE

            A címer egy közösség jelképeinek egyike, történelmi múltjának és jelenének legfontosabb szimbóluma. A címerek a középkori európai lovagi kultúra máig továbbélő alkotásai, szabályait a CÍMERTAN (HERALDIKA) határozza meg. A különböző CÍMERPAJZSOKBAN ábrázolt CÍMERKÉPEK és SZÍNEZÉSEK kialakult történelmi hagyományokat követnek, szabályait az alkotónak fegyelmezetten kell alkalmaznia. Az a jó címer, amelyik közérthető mindenki számára és SZELLEMI ÜZENETE JÖVŐBE MUTATÓ.

            1. A CÍMERTERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT SZEMPONTOK

a)      Az iskola első írásos említése 1653-ból, ahonnan első tanítójának, BERKESZI MÁRTONNAK is fennmaradt a neve.

b)      A település nevének SZENT ISTVÁN KIRÁLYRA utaló jelképi megjelenítése.

c)      Az iskola névadójára, ADY ENDRE költőre emlékeztető szimbólumok.

d)      Az ikertelepülést meghatározó földrajzi jellegzetességek, a KALOTA folyócska és a HÁRMAS KŐSZIKLA jelképes ábrázolása.

Az ADY ENDRE ISKOLA címerének megalkotásánál a fentiek alapján az európai, a magyarországi és romániai CÍMERHASZNÁLATBAN alkalmazott lekerekített, hegyes végű, háromszögű PAJZSFORMÁT alkalmaztam. A CÍMERPAJZSOT egy vágással (vízszintes osztás) 1. sz. FELSŐ és 2. sz. ALSÓ CÍMERMEZŐKRE osztottam. Címertanilag a felső címermezőt PAJZSFŐNEK, az alsó címermezőt pedig PAJZSTALPNAK nevezzük.

      2. A CÍMERTERVEZÉSHEZ HASZNÁLT CÍMERKÉPEK ÉS SZÍNEZÉSEK

Az 1. sz. felső címermezőben kék színű háttérben zöld színű hármas dombvonulat látható, mely a KALOTASZENTKIRÁLY határában található HÁRMAS KŐSZIKLÁT jelképezi. A középső halmon egy tintatartó (tintásüveg), felette pedig keresztbe fektetve és egymásra helyezve egy lúdtoll és egy összetekert árkuspapír lebegő címerképe látható. Ezek a címerképek hármas jelentést hordoznak.

            Először is utalnak a 350. évfordulóját ünneplő ősi ALMA MATERRE, az ISKOLÁRA, valamint első ismert tanítójára, BERKESZI MÁRTON oskolamesterre. Feltehetően az ő szolgálata alatt is hasonló íróeszközöket használtak. Másodszor mindazokat a tanítókat és tanárokat, valamint diákokat jelképezik, akik 350 éven keresztül ebből az iskolából kerültek ki kiművelt fővel. Harmadszor tisztelgés az iskola névadója, ADY ENDRE költőóriás előtt, aki jövőbemutató és máig örökérvényű gondolatait jelképesen ilyen pennával vetette az erkölcsi tisztaságot is kifejező fehér árkuspapírra. Az összetekert árkuspapíron talán az ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA című híres költeményének sorai olvashatók. A középső halmon látható TINTATARTÓ az állandóságnak, a 350 éves folyamatos oktatásnak állít emléket, a lebegő PENNA és ÁRKUSPAPÍR legfőképpen a kiművelt fők által közvetített SZELLEM DIADALÁT óhajtják kihangsúlyozni. A PENNÁNAK, LÚDTOLLNAK a fentieken túlmenően van még egy mélyebb értelmű jelentéshordozása. „Ismeretes, hogy a madártoll  mint a szárny része az ÉGI, ISTENI világhoz való tartozás, az égbe emelő erő, az égi eredetű hatalom szimbóluma is. Uralkodók, fejedelmek és törzsfőnökök TOLLKORONÁI a SZÁRNYAS NAP sugarait idézik és az isteni eredetű hatalmat szimbolizálják.”

            Az 1. sz. felső címermező jobb felső szegletében (látvány szerint bal felső) aranyló NAPOT, bal felső szegletében pedig (látvány szerint jobb felső) növekvő ezüst színű HOLDAT ábrázoltam.

Ismeretes, hogy a kalotaszegi magyarság egy része székely eredetű, akiket a honfoglalás után telepítettek jelenlegi lakóhelyükre, így KALOTASZENTKIRÁLY- ZENTELKÉRE is. Az erdélyi címerben a székelységet kék színű háttérben a két égitest ábrázolása jelképezi. Hasonló ábrázolások figyelhetők meg a még fellelhető kalotaszegi kapuk fafaragásain, amelyek a fentieket erősítik meg. A két égitest szerepeltetése a címerben az ősökhöz való tartozást óhajtja kihangsúlyozni.

A fentieken túlmenően azonban mélyebb értelmezésű jelentést is hordoznak.

„ A keresztyén szimbolikában a NAP az igazság, a bölcsesség jelképe lett, de Isten tulajdonságainak kifejezésére is használták. A 84. ZSOLTÁR 12. versében olvassuk: „Mert NAP és PAJZS az ÚR.” Vagyis világosság és védelem.

Azt, hogy két égitestet együtt ábrázoltak a keresztyén szimbolikában, indokolja, hogy a NAP és a HOLD több egyházatyánál az ATYÁT és a FIÚT, az Ó- és ÚJTESTAMENTUMOT, illetve az EGYHÁZAT jelképezte, de vonatkoztatható JÉZUS megdicsőülésére is.

A FÉLHOLD az emberi élet és szerencse változandóságát is jelképezi.”

A fent ismertetett címerképek az iskolában tanuló és oktató magyarok és románok és a különböző vallásúak összetartozását is kifejezi és megerősíti.

Az 1. sz. felső címermezőt a 2. sz. címermezőtől egy ezüst ( fehér) színű hullámos sávozás választja el egymástól, amely a két településrészt, Kalotaszentkirályt és Zentelkét elválasztó és egyben összekötő KALOTA folyócskát jelképezi.

A 2. sz. alsó címermezőben az Árpád- házi uralkodók vörössel és ezüsttel ( fehérrel) hatszor vágott családi címere látható. Ismeretes, hogy KALOTASZENTKIRÁLY- ZENTELKE a nevében szereplő SZENTKIRÁLY névalakot feltehetően ISTVÁN KIRÁLY 1083-ban történt szentté avatása után kaphatta. Az Árpád-házi királyok családi címerének átvétele és felhasználása tisztelgés az államalapító Szent Király emléke és életműve előtt, másrészt utalás arra, hogy az IKERTELEPÜLÉS közössége - így az iskolában oktatók és tanulók is – büszkén felvállalja a szentistváni örökséget, vagyis őrzi évezredes kultúráját, hagyományait és szokásait. Önazonosságát és önbecsülését az iskola közössége nemcsak nyelvében és hagyományaiban ápolja, hanem jelképeiben is tovább élteti és átörökíti a jövő nemzedékek számára.

A címerpajzs kiegészítő eleme a pajzs alatti kék színű szalag és a pajzs felett olvasható településnevek magyar és román nyelvű névalakjai.

A szalagon magyarul és románul az ADY ENDRE ISKOLA neve, valamint az első írásos említés 1653-as és a felavatás 2003-as évszámai olvashatók.

A CÍMERKÉPEK mellett a SZÍNEZÉSEKNEK is fontos JELENTÉSTARTALMUK van.

Az 1. sz. felső címermező hátterének és a pajzs alatti szalag KÉK színe  az ÉGRE, a VÍZRE, a LEVEGŐRE mint ELEMEKRE, valamint az IGAZSÁGRA és a HŰSÉGRE utal. Az ADY ENDRE ISKOLA vonatkozásában az iskola közösségének igazságszeretetét és a hagyományokhoz fűződő szoros kapcsolatát is szemlélteti.

A hármas dombvonulat ZÖLD színe a TAVASZ, a FELTÁMADÁS, az ÖRÖK ÚJJÁSZÜLETÉS, a HALHATATLANSÁG, a PARADICSOM színe, ahova Isten az első emberpárt, Évát és Ádámot helyezte.

A 2. sz. alsó címermező sávozásainak VÖRÖS színe a TŰZ, a MENNYEI FÉNYESSÉG, a MELEG, a SZERETET színe, a VÉRÉ is, és ezáltal Krisztus keresztáldozatának és minden emberi áldozatnak, a hősi halottaknak is fontos kifejezője. Az iskola esetében emlékezés azokra az egykori tanulókra, akik az I. és II. világháborúkban és a kényszermunkatáborokban áldozták fel életüket.

A NAP, a PENNA (LÚDTOLL) ARANY színe az Égi eredetű hatalomnak, a Mennyei boldogságnak és a Megdicsőülésnek elsődleges kifejezője.

A HOLD és az ÖSSZETEKERT ÁRKUSPAPÍR EZÜST (FEHÉR) színe a TISZTASÁGOT, a BŰNTELENSÉGET, az ÁRTATLANSÁGOT, az ERÉNYESSÉGET és a JÖVŐBE VETETT HITET, REMÉNYSÉGET testesíti meg. A vörös és zöld színek mellett ősi magyar szimbólum. Nemzeti címerünk és zászlónk is ezekből a színekből építkezik.

 

 

II. A KALOTASZENTKIRÁLY-ZENTELKEI ADY ENDRE ISKOLA ZÁSZLÓJA

            A zászló alapszíne fehér, mely az ERKÖLCSI TISZTASÁGOT, az ERÉNYESSÉGET az ezekből fakadó folytonos MEGÚJULÁST és a JÖVŐBE VETETT HITET jelképezi. A zászló oldalszéleit vörös-kék színű, kifelé mutató farkasfogazat díszíti. A zászlók tengelyvonalainak metszéspontjában helyezkedik el a zászlótükör közepén a fentiekben ismertetett címer román és magyar nyelvű változata.

A két oldalas zászló egyik oldalán a magyar, a másik oldalán a román nyelvű változat található.

BUDAPEST, 2003. szeptember 2.”                                        

 

 

            Ez esemény emlékére a Pécsi L. Dániel által adományozott vörös márványtáblát helyezzük iskolánk falára a következő felirattal: 

 

AZ EMLÉKTÁBLÁT

ADY ENDRE NEVÉNEK FELVÉTELE

ÉS JELKÉPEI FELAVATÁSÁNAK

EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK

AZ ISKOLA TANÁRAI ÉS DIÁKJAI

2003. IX. 21.

 

ADOMÁNYOZTA: PÉCSI L. DÁNIEL

 

 

            A rendezvénysorozat másik kiemelkedő eseménye, a Vincze Ferenc fafaragó által készített - az iskolánkban legalább tíz évig szolgálatot teljesítő pedagógusokat megörökítő- tisztelettábla leleplezése lesz.

 

ISKOLÁNKAT TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDIG SZOLGÁLÓ PEDAGÓGUSOK TISZTELETÉRE

ÎN CINSTEA CADRELOR DIDACTICE CU O ACTIVITATE DE PESTE UN DECENIU LA ŞCOALA NOASTRĂ

 

 

XVII. SZÁZAD

BERKESZI MÁRTON

XVIII. SZÁZAD

SZILÁGYI MIHÁLY

XIX. SZÁZAD

SZŐNYI JÓZSEF

BIHARY ISTVÁN

CZUCZA JÁNOS

XX. SZÁZAD

VINCZE FERENC

KUTAS KÁROLY

HEGYELY ALADÁR

BELON ANNA

DEMETER TIBOR

TÖRÖK PIROSKA

VINCZE GIZELLA

BAKÓ BOTOND

BARA TITU-IONEL

GÁLL ERNŐ

KÁLMÁN ÉVA

CZÉGENI ERZSÉBET

CZÉGENI ÁRPÁD

CZUCZA ERZSÉBET

LOLOIU MIRELA

SIMPLICEAN ADRIANA

FILIP RADU

BODROGI ERZSÉBET

BODROGI GYÖRGY

KUDOR ILONA

OKOS IBOLYA

MEREU AURELIA

VINCZE ISTVÁN

VICZE KECSKÉS MARGIT

LOVÁSZ ISTVÁN

XXI. SZÁZAD

PURIŞ MARGARETA

KISJANCSI PIROSKA

 


Szeptember 25-én kerül sor az iskola névadó ünnepségére. a Kalotaszentkirályi Általános Iskola felveszi a falunkhoz rokoni és baráti szálakkal fűződő költő, Ady Endre nevét. Előadást tart Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, az Ady Endre Kulturális Egyesület tiszteletbeli elnöke, akit ezúttal a község TISZTELETBELI POLGÁR-ává avatunk.

Új névvel induló iskolánk az idei tanévvel kezdődően díszokleveleket adományoz a tantestületi határozat alapján TISZTELETBELI ÖREGDIÁK-nak nyilvánított személyeknek, valamint iskolánk nagylelkű támogatóinak, megörökítve őket iskolánk most induló ARANYKÖNYV-ében. Külön öröm számunkra, hogy már az idei ünnepség keretében két személynek is –Velez Zoltán és Pécsi L. Dániel uraknak - átadhatjuk a TISZTELETBELI ÖREGDIÁK címet igazoló díszoklevelet.

Tanulóinknak is változatos programot szervezünk ezen a héten. Az úgynevezett „fordított napon” iskolánk diákjai átveszik az irányítást és kipróbálhatják, hogy milyen érzés a katedrától végigvezetni egy tanórát. Szalonnasütéssel összekötött kirándulást is szervezünk az iskola aprajával - nagyjával a falu határában levő Hármas Kősziklához, ugyanakkor irodalmi és sportvetélkedő, szépség- és ügyességi verseny, suli buli gazdagítja a programot.

 


 

Jövőnk

 Egy történelmi visszatekintés nem lehet teljes, ha nem villantja fel a közeli és távolabbi jövő lehetőségeit, kijelölve a közösségre háruló feladatokat. Lakatos András, az iskola igazgatója jövőbeni elképzeléseiről így nyilatkozik:

„Meggyőződésem szerint az új évezred újabb és újabb kihívásokkal szembesíti az egész emberiséget. Megmaradni csak azon nemzetek, kisebb vagy nagyobb közösségek fognak, akik megfelelő válaszokat tudnak megfogalmazni ezen kihívásokra. A közép-kelet európai nemzetek számára, így nekünk is a jelen és a közeljövő legidőszerűbb gondjai az európai integráció, a nemzetgazdaságok globalizációja és az ezekhez szervesen kötődő társadalmi modernizáció kérdésköre.  Nekünk magyaroknak, túl a gazdasági és szociális kérdéseken, létérdekünk, hogy az egyesült Európa szabad, független és egyenrangú nemzetek Európája legyen, hiszen trianoni szétdaraboltatásunk megszűnésének álma és jövőbeni megmaradásunk csak így valósulhat meg. Az azonban már most tisztán látszik, hogy mindez hosszas és nagyon kemény küzdelem árán lesz elérhető, melyre a felnövekvő nemzedéket megfelelően fel kell készíteni, messzemenően odafigyelve Pomogáts Béla intelmére, miszerint: „a magyarság és az európaiság fogalmát nem lehet elválasztani egymástól: aki nem marad magyar, az gyökértelen lesz Európában, és aki nem lesz európai, az magyarságát is el fogja veszíteni.” (Magyar lehetőségek és feladatok az ezredfordulón -Művelődés, 1993. április) Többszörösen erőt próbáló feladat ez a kisebbségi lét körülményei közé kényszerült magyarság számára, hiszen a szülőföldön való megmaradásért, nemzeti identitásuk megőrzéséért külön harcot kell vívniuk.  A mi megmaradásunk értelemszerűen előfeltétele annak a nagy kulturális és nemzeti integrációs folyamatnak, melynek lehetőségét az új évezred társadalmi-politikai változásai felcsillantják, s melynek sikere egyben egyedüli záloga is a magyar nemzet fennmaradásának.

Nekünk, erdélyi magyaroknak történelmünk bőven szolgáltat példát olyan kiemelkedő személyiségekre, akik tudták és megmutatták, hogyan lehet az erdélyi szellemiséget európai rangra emelni, tekintélyt és megbecsülést szerezve egész nemzetünknek. Az ő nyomdokaikon haladva, kamatoztatva mindazon értékeket, mit elődeink ránk hagytak, közös összefogással és következetes, kitartó munkával egy sikeresebb évszázad lehetőségét teremthetjük meg a jövő magyarsága számára.

 A történelem igazolta, hogy a nagy, embert próbáló feladatok elvégzésére kiművelt főkre, olyan emberekre van szükség, akik megfelelő neveltetés és iskoláztatás birtokában felismerik és ki is aknázzák úgy a mindennapok, mint történelmi sorsfordulók kínálta lehetőségeket. Éppen ezért a mai körülmények között is kiemelkedő feladat hárul a közoktatási intézményekre, óvodákra, elemi, általános és középiskolákra, ahol a felnövő gyermek személyisége és tudata formálódik. Az erdélyi magyarság jövőbeni megmaradása szempontjából létérdek, hogy saját és autonóm iskolahálózattal rendelkezzék, melyben történelmi hagyományainak megfelelően, magas színvonalú és nemzeti elkötelezettségű nevelést tud biztosítani közössége tagjainak.

       Hittel vallom, hogy a kalotaszentkirályi iskolát történelme, hagyományai és az utóbbi évtizedben közös erőfeszítéssel lerakott alapok predesztinálják arra, hogy ezen iskolarendszer egyik fontos láncszeme legyen, hatékonyan hozzájárulva a vészesen fogyatkozó kalotaszegi magyarság megmaradásához”.  

 

 

 

 

 

 

 


 

Cronica Şcolii

 

 

        Şcoala Sâncraiu are o vechime de mai multe sute de ani. Despre existenţa şcolii reformate avem date deja din secolul XVII . Izvoarele îl menţionează pe Berkeszi Márton  în anul 1653 ca fiind primul învăţător.

        Învăţătorii au învăţat la Colegiul Reformat din Cluj, cu excepţia unuia, care a fost elev la Colegiul din Aiud.

        Până în anul 1741 comuna a avut doi învăţători. În acest an Szilágyi Mihály, învăţător în Sâncraiu a depus jurământ de credinţă Mariei Tereza, şi în vremea acestui învăţător sau unit cele două şcoli. Învăţământul s-a realizat în clădirea şcolii, iar învăţătorul a avut un venit.

        Învăţătorii au fost angajaţi în ziua de Sfântu-Gheorghe, pe o perioadă de cel mult trei ani. Inspecţiile anuale au hotărât dacă ei rămân sau nu. În acest sens a fost întrebată şi conducerea bisericii.                                                                      

          Prima atestare documentară despre salarul învăţătorului din Sâncrai este din anul 1754. Documentele de mai târziu amintesc de faptul că învăţătorul a primit grâu, ovăz, bani. Pe lângă acestea a folosit teren agricol.

          Un document din 1797 aminteşte că salariul învăţătorului din Sâncraiu, pe lângă salariul celor din Huedin, Gilău, Cluj a fost cel mai bun din judeţ.

          În secolul XVIII. se stabilesc învăţători cu familie în comună. Pe vremea Învăţătorului Szőnyi József (1774-1822) se definitivează postul de învăţător în comună. Vizita înaltelor feţe bisericeşti din 1791 îl laudă pe învăţător.

Şcoala din Sâncraiu a avut gradul de „academica promoţio” , ceea ce a însemnat că elevii care au promovat şcoala aici, şi-au putut continua studiile în străinătate. Aceşti elevi au fost sprijiniţi material de moşierul Bánffy.

          În a doua jumătate a secolului XVIII. şi începutul secolului XIX. la Colegiul Reformat din Cluj, cei mai mulţi elevi care au învăţat din zona Călatei au provenit din Sâncrai. Ei au fost într-un număr de 34, faţă de cei din Huedin, care au fost într-un număr de 21.

          Conform procesului verbal de inspecţie la şcoala Sâncraiu în anul 1813 au învăţat 91 de elevi, iar în anul 1870 numărul elevilor a atins 176.

          Se aminteşte că a fost „şcoală de iarnă” . Şcoala de stat datează din anul 1875-1876. În această şcoală au învăţat elevi maghiari, români, evrei, faţă de şcoala bisericească unde au umblat doar copii reformaţi.

          Şcoala de stat primară de la Sâncrai  a avut patru săli de clase, locuinţă pentru director şi pentru învăţător. Numărul elevilor în acest an s-a ridicat la 287.

          Primul director al şcolii de stat a fost între anii 1876-1880 Bihary István, iar între anii 1880-1899 Czucza János.

          În secolul următor Vincze Ferenc şi Kutas Károly au fost directori. În această perioadă funcţionau încă paralel cele două şcoli până în 1925. De la această dată şcoala de stat este singura instituţie care funcţionează cu ambele secţii, până în anii 1930, când secţia maghiară a fost interzisă. Începând cu anul 1940 din nou se deschide secţia maghiară. În această perioadă au fost directori: Hegyely Aladár, Gergely János, Dénes Szilárd, Kiss Zoltán.

          Din anul 1950 aici şi-au continuat studiile elevii din clasele gimnaziale, din satele învecinate. Au existat chiar şi clase paralele.

          Elevii din satele învecinate au locuit în internatul şcolii înfiinţat de directorul Demeter Tibor.

          La începutul anilor 1960 se construieşte o nouă clădire a şcolii şi se înfiinţează ciclul gimnazial şi la secţia română.

          Începând din anul 1974 conducerea şcolii este preluată de profesorul de istorie  Bara Titu-Ionel, care conduce şcoala până în anul 1980. Din acest an nu mai funcţionează internatul şcolii.

          În ultimul deceniu al dictaturii comuniste (1980-1990) profesorul de matematică-fizică Lovász Ştefan preia conducerea şcolii, care slujeşte şcoala din primul an de activitate 1963, până în anul pensionării, adică 37 de ani.

        Din anul 1990, este ales ca director Lakatos Andrei, profesor de fizică-chimie. El a luat iniţiativa deschiderii internatului şcolii şi achiziţionarea unui autobuz şcolar.

        În anul şcolar 1990-1991 a funcţionat internatul din forţe proprii. De-a lungul anilor datorită eforturilor cadrelor didactice şi a personalului auxiliar, şcoala a devenit o şcoală de centru care asigură predarea în limba maternă pentru elevii din satele învecinate şi din zonele mai îndepărtate.

        Copii din: Alunişu, Văleni, Mănăstireni, Domoşu, Horlacea, Leghia, Stana, Morlaca, Brăişoru, Călăţele, Buteni, Vişag învaţă aici. Aceşti copii în cursul săptămânii sunt în internat, iar la sfârşitul săptămânii autobuzul şcolii îi duce acasă. Tot cu acest autobuz fac naveta şi liceenii din satele aparţinătoare comunei, precum şi profesorii din Huedin.

        Primul autobuz al şcolii de 21 de persoane s-a primit în anul 1993 prin intermediul fundaţiei engleze Transylvania Direct. În anul 1995 în urma demisiei directorului Lakatos Andrei, Inspectoratul Şcolar Judeţean l-a desemnat pe profesorul de biologie, Peter Ştefan în funcţia de director. Acesta a făcut mult pentru îmbunătăţirea condiţiilor din şcoală asigurând totodată progresul instituţiei.

        În anul 1998 directorul şcolii a devenit din nou Lakatos Andrei. Ca urmare a muncii de calitate şi în urma rezultatelor obţinute la această şcoală a crescut prestigiul şcolii, atrăgând elevi din noi localităţi ca: Mera, Viştea, Macău. În anul 2000 s-a schimbat autobuzul şcolii cu unul de 45 de persoane. Întreţinerea lui, precum şi modernizarea internatului s-a realizat de-a lungul anilor, din ajutoare primite de la diverse fundaţii şi societăţi, din buget şi din forţe proprii.

        Principalele surse de venit:

·        din bugetul central, judeţean, local de stat

·        Fundaţia Illyés

·        Fundaţii străine ( Asociaţia Malta, Coaliţia Americano-Maghiară, Stichting Contacten Roemenia-Vianen, Stichting Hulpverlening Broederschap Roemenie)

·        Localităţi frăţeşti: Szeghalom, Körösladány

·        Alte donaţii (Asociaţia Femeilor Reformate, Parohia Reformată şi Catolică, firmele din comună etc.)

·        Ministerul Educaţiei Cercetării, Inspectoratul Şcolar Judeţean

·        Prestări servicii, închirieri

·        Produse agricole

        Efectivul de elevi ai şcolii este de 160-170. Dintre aceştia  aproximativ 50% locuiesc în internat şi fac naveta.

        Colectivul de cadre didactice este calificat. Majoritatea lor sunt din comună şi din oraşul Huedin. Unii sunt foşti absolvenţi ai şcolii, cea ce are un rol important.

        Elevii noştri în procesul instructiv-educativ pot participa la diverse activităţi. Acum zece ani s-a început predarea informaticii în şcoală. Acum s-a realizat şi un cabinet de informatică, în care elevii pot lucra nu numai în cursul anului, ci şi în vacanţă.

        Iubitorii sportului pot juca într-una din echipele de: fotbal, atletică, baschet sau schi.

        Cu toate că suntem o şcoală mică,  totuşi la concursurile judeţene copii noştri obţin rezultate meritorii.

        Din 2002 la şcoala noastră se predă şi educaţie-ecologică. În 2003 s-a ţinut a doua oară Ziua Pământului.

        Cu ocazia sărbătorilor religioase s-au ţinut spectacole cultural-artistice, la care cu ajutorul sponsorilor s-au împărţit de fiecare dată şi premii.

        Nici deplasările nu constituie o greutate  pentru şcoala noastră. Astfel elevii au fost duşi la teatru, în excursie, iar echipa de dans a şcolii a fost dusă în deplasare în satele din zona Călata. În iunie se încep  pregătirile pentru cel mai mare spectacol al anului, şi anume festivitatea de închidere a anului şcolar.

        Activităţile nu sunt întrerupte nici în timpul vacanţei de vară. Pe terenul de sport al şcolii se desfăşoară diferite activităţi sportive şi culturale pentru elevii care îşi petrec vara acasă.

        Ca urmare a grijii faţă de elevi, aceştia an de an obţin rezultate peste media judeţului la examenul de capacitate, la concursurile sportive, culturale şi la concursurile pe obiecte. Mai târziu, la liceu, aceste rezultate meritorii sunt păstrate.

        O dovadă concludentă a faptului, că elevii sunt bine instruiţi la această şcoală, este că există un număr tot mai mare de elevi care termină facultatea. Din ce în ce mai mult este o mândrie să fi elev şi profesor în comuna Sâncraiu.

 

        În perioada de 21-26 septembrie va avea loc inaugurarea simbolurilor, tăbliţei de schimbare a numelui şcolii,  tăbliţei cu numele dascălilor care au predat în şcoala noastră, ridicarea tăbliţei de marmură donată de domnul director Lakatos Andrei cu ocazia aniversării a 350 de ani de la prima atestare documentară şi a tăbliţei de marmură donată de Pecsi L. Daniel cu ocazia inaugurării simbolurilor.

 Stema este simbolul cel mai important al istoriei trecute şi contemporane a unei comunităţi. Stemele constituie o creaţie a ordinului cavaleresc din epoca medievală. Cu studiul stemelor se ocupă Heraldica.

1.      Criteriile folosite pentru crearea stemei şcolii

a)      Documente din care reiese prima atestare documentară a şcolii din anul 1653. În anul acesta a activat aici primul învăţător Berkeszi Márton.

b)      Simboluri care ne reamintesc de numele regelui: Sfântul Ştefan.

c)      Simboluri care ne reamintesc de poetul maghiar Ady Endre, de la care s-a dat numele şcolii.

d)      Reprezentarea râului Călata şi a Dealului Horaiţa, care sunt forme de relief specifice comunei Sâncraiu.

La crearea stemei, creatorul a folosit, pe lângă cele menţionate mai sus, elementele folosite la crearea simbolurilor în Europa, în Ungaria şi în România.

 

Culorile folosite în stemă

În partea de sus s-a folosit în planul al doilea culoarea albastră, iar în prim plan cele trei culmi ale muntelui sunt pictate cu verde. Aceste trei culmi reprezintă dealul Horaiţa, aflat pe raza comunei.

Pe culmea din mijloc se află o călimară şi o pană de gâscă (de scris). Acestea simbolizează; pe de o parte aniversarea a 350 de ani de la prima atestare documentară a şcolii, iar pe de altă parte simbolizează faptul că şi pe vremea primului învăţător au scris cu asemenea mijloace de scris. În al doilea rând simbolizează pe acei dascăli şi profesori care de-a lungul celor 350 de ani au predat la această şcoală. În al treilea rând ne aduce aminte de numele poetului maghiar Ady Endre, de la care a primit şcoala numele. Probabil că poetul şi-a aşternut pe o asemenea hârtie gândurile şi a scris cu o asemenea pană de gâscă poezia             Üzenet egykori iskolámba”.

În colţul drept al stemei este  Soarele auriu, iar în colţul stâng este reprezentată Luna argintie. În credinţa creştină soarele simbolizează dreptatea şi înţelepciunea. Stema de sus îi reprezintă pe de altă parte şi pe elevii şi dascălii români şi maghiari, care învaţă şi predau la această şcoală, precum comuniunea acelora care aparţin diferitelor religii.

            Partea de sus este despărţită de partea de jos a stemei printr-o linie ondulată, argintie, care reprezintă râul Călata, ceea ce desparte şi totodată uneşte cele două părţi ale comunei.

            În partea a doua a stemei sunt folosite elementele stemei dinastiei Árpád. Acestea ne amintesc de marele rege Sfântu Ştefan, numele căruia este purtat de localitatea noastră.

            Pe panglica albastră, care se află în jurul stemei este scrisă în ambele limbi numele şcolii „Şcoala Ady Endre”, precum anul din care datează şcoala, şi anul aniversar.

Culorile simbolizează:

Culoarea albastră simbolizează: cerul, apa, aerul, dreptatea, fidelitatea.

Culoarea verde simbolizează: primăvara, renaşterea, regenerarea naturii, precum şi Paradisul în care a trăit  Adam şi Eva.

Culoarea purpurie simbolizează: focul, iubirea dintre oameni, este culoarea sângelui.

Culoarea galbenă simbolizează puterea divină .

Culoarea argintie a Lunei şi a sulului de hârtie simbolizează curăţenia sufletească şi trupească, speranţa într-un viitor mai bun.

 

II. Steagul Şcolii Ady Endre din Sâncraiu

            Culoarea de bază a steagului este albă, care simbolizează puritatea sufletească şi trupească, credinţa în viitor.

            Marginea drapelului este împodobită printr-o podoabă de culoarea purpurie-albastră.

            În mijlocul drapelului este stema şcolii în ambele limbi.

           

           

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ø       

Iskolánk állandó támogatói-Sponsorii şcolii

 

K-SZENT. POLGÁRMESTERI HIVATAL

ADY ENDRE KULTURÁLIS EGYESÜLET

KALOTASZENTKIRÁLYI RMDSZ

K-SZENT. REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG

K-SZENT. REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

JEGENYEI KATOLIKUS EGYHÁZ

SILVANUS ÖKOLÓGIAI EGYESÜLET

CLUBUL ECOLOGIC TRANSILVANIA

ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZÜLŐKÖZÖSSÉG

CIVITAS

K.Á.I / C.J.CLUJ

ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY

S.C. MASTER MAST S.R.L.

S.C. NAPOLACT S.A.

S.C. BETAN S.R.L.

S.C.HÍRÖS-ROM

S.C.DENVER S.R.L.

GABOR&GABOR

S.C. KATÓ S.R.L.–Kábel TV

DAVINCZE TOURS K.F.T.

S.C.ELIFARM

SC MECLARD

S.C.PANTRANS

S.C. KARTON-PACK PROD SRL

STELLA MOUNTAIN SRL

SELF G. DESIGN SRL

BEST AUTÓ SRL

S.C. KÁPOLNA SRL

S.C. ZEKY COM. SRL

S.C. ARIMEL

ZSEBE TIBOR – Kalotadámos

MÁTÉ ERZSÉBET

SZÁSZ ZSIGA ATTILA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvészet - Bibliografie

1.      Sebestyén Kálmán: A Kolozs – Kalotai református egyházmegye népoktatásának adattára, Budapest, 1993

2.      Vasas Samu: Kalotaszegi gyermek, Kráter, 1993

3.      Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár, Budapest, 1994

4.      Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben, Budapest, 1986

5.      Csáky Imre: A magyar királyság vármegyéinek címerei a XVIII-XIX. Században, Budapest, 1995

                                                                                                                                                                                      p

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                       

Összeállította:

Mihály Erzsébet, Gábora Katalin, Vincze Jancsi Tímea, Kovács Éva, Lovász Edit, Okos – Rigó Dénes.

 

Ady Endre Iskola – Kalotaszentkirály-Zentelke

Ro-407515 SÂNCRAIU 308.

Tel. 0040-264-257593 :

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.